Prédikációk

Az elmúlt hetekben olvastuk a Jelenések könyvének első nagy egységét, ahol a második és harmadik részben hét gyülekezetnek írott levelet találunk. Hét olyan gyülekezet ez, amelyek Kisázsiában voltak, nehéz körülmények közt, sok szenvedést hordozva Jézus nevéért. Üldözött gyülekezetek, akiket Jézus az apostol által, hozzájuk írt levelekben bátorít. Hét különböző adottságú gyülekezet, különböző erősségekkel és gyengeségekkel. Olyanok ezek a levelek azonban, mintha ma íródtak volna. Ha eltekintünk az apokaliptika szimbólumrendszerétől, a levelek mondanivalója ma is érvényes, aktuális tanítást hordoz gyülekezeteink számára, de egyéni életünk szintjén is. A hét levélből különféle alkalmakon háromról már az elmúlt napokban szóltam, most az utolsó levelet és annak mondanivalóját szeretném szívetekre helyezni.

Ahhoz, hogy a levél szimbólikáját és annak mondanivalóját megértsük, elengedhetetlenül fontos, hogy megismerkedjünk néhány gondolat erejéig Laodicea városával és gyülekezetével.

Kis-Ázsiában, a Likosz folyó bal partján állt valamikor Diospolis, az ősi frígiai város. Romjai felett II. Antiokhosz Theosz szíriai király Kr. e. 250-ben új várost alapított, amelyet a feleségéről Laodiceának nevezett el. Ez lett Frígia fővárosa. Rómához hasonlóan hét dombra épült és nagy kiterjedésű kőfalak vették körül.

Kr. e. 133-ban csatolták a Római Birodalomhoz. A császárság virágkorában már Phrygia Magna egyik nagy és gazdag kereskedővárosa. Plinius római történetíró »Híres városnak« nevezi.

A kis-ázsiai textiliparnak is itt volt a központja. A rómaiak ennek a városnak is megkezdték a hellenizálását. Három márványból épített színháza volt.

Ebben az időben keletkezett híres gyógyszerész főiskolája. Kollurion nevű szemgyógyító írját Galenus, az ókori világ leghíresebb orvosa is ajánlja.

Lakói jómódú emberek lehettek, mert amikor Kr. u. 17-ben, majd 61-ben Hierapolisszal és Kolosséval együtt egy földrengés elpusztította, nem fogadta el Tibérius császár segítségét és pár év alatt saját erejéből újjáépült.

A város csatornázott volt. A közelben lévő hőforrásokból csatornákon vezették a vizet a városba, ugyanazokból a hőforrásokból, amelyek a ma már világhíres Pamukkale Unesco által védett gyógyfürdőhelyét is táplálják.

A levélben használt képek ezek alapján válnak érthetővé. Adott egy gyülekezet, amelyet Jézus nem dicsér meg. Míg a többi levélben először dicséretet olvashatunk, majd következik a feddés, addig ebben a levélben csak dorgálja, inti, megfeddi Isten a közösséget.

De mi volt a baj ebben a közösségben? Miért kapunk ennyire riasztó híreket róluk, velük kapcsolatban?

Sem hideg nem vagy, sem forró, hanem langyos, langymeleg –írja róluk János, a Lélektől indíttatva. Mit jelent ez a nem túlzottan biztató kép?

Az előbb említett, városba vezető csatornák magyarázzák ezt a képet. A csatornákba forró víz került, a hőforrásokból, de mire a városba ért a víz, már langyos volt. A langyos víz pedig semmire nem használható igazán. Mosni nem lehet benne, a fürdéshez tovább kell melegíteni. Aki kortyolt már bele langyos vízbe, ami mondjuk az autónkban felmelegedett, miközben hűs vízre vágyott, az egyet tud érteni az apostol által használt képpel, hogy a langyos vizet az ember legszívesebben kiköpné a szájából.

A langyos viselkedést is ismerjük, amikor az ember sem ide, sem oda nem kötődik, hanem megpróbál mindenhol megfelelni, egyensúlyozva középen állni. Sem nem hideg – azaz nem mond egyértelműen nemet valamire, sem nem forró, azaz igent sem mond. Hiányzik belőle az elköteleződés. Hiányzik belőle a döntés. Szinte életstílus ez a lavírozás.

Mindez a viselkedésforma a keresztyéni életgyakorlatban is tetten érhető. Sokan képtelenek az elköteleződésre, azaz a Jézus Krisztus mellett való végleges döntésre, majd a döntés mellett való kiállásra, kitartásra.

Elgondolkoztam azon, hogy hány keresztelőnél csak formális az elköteleződés. Kimondják a fogadalomtétel szavait, majd nincs mögötte folytatás. Hálát adok Istennek, hogy a ma megkeresztelt gyermekek családjában több generációra visszamenőleg ott volt a Jézus mellett való kiállás, a hozzá tartozás felvállalása, a hozzá tartozás öröme. Ugyanezt érszem a konfirmáció kapcsán is sok esetben. A le vagy éppen kikonfirmáló gyermekek eltávolodnak az egyháztól, mert sok szülő felelősségvállalása a gyermek lelki fejlődéséért már nem tart odáig, hogy gyermekével együtt jöjjön a templomba, ott legyen vele együtt lelki épülésre. Formailag keresztyén sok ember, de a gyakorlati élet mást mutat.

Figyelmeztessen bennünket ez az ige arra, hogy merjünk igazán elköteleződni, merjünk beleállni, ahogy ma divatos szóval mondják, a Jézus követésébe.

Azt mondják sokan, hogy e levél szól az összes közül leginkább a ma egyházához, azaz hozzánk? Okaként pedig a krisztusi intelem következő mondatát hozzák fel:

„Ezt mondod: Gazdag vagyok, és meggazdagodtam és semmire nincs szükségem; és nem tudod, hogy te vagy a nyomorult és szánalmas, és a szegény a vak és a meztelen”

A hívők dicsekvésének alapja saját teljesítményük. A szép épületek, nagyszerű berendezések, tüneményes zene és énekkarok, nagy bevételek, befolyásos egyháztagok. Ezek jellemezték a korabeli Laodicea gyülekezetét és jellemzik a ma élő hívőket is oly sokszor. Akkor érzünk vozónak egy közösséget, ha ott látszólag mindig történik valami, ha pezsgés, zsongás van, a „mindenisvan” életérzés jön át, ám nagyon sokszor ez csak a látszat, és ez a látszat csalóka. Laodicea egykori gyülekezetének tagjai el vannak telve maguktól. Szabadnak érzik magukat, a valóságban azonban Sátán nyomorult rabszolgái. Szegények, mert nem a mennyben gyűjtöttek kincseket. Vakok, mert bizonytalanul tapogatóznak a menny felé vezető úton, s ezért, mint mezítelenek, az üdvösség ruháival nem rendelkeznek.

Az a csoda, hogy Jézus még róluk sem mond le! Megmutatta ebből az állapotból kivezető utat is számukra, amikor ezt üzente: „tanácsolom neked, végy tőlem tűzben izzított aranyat, hogy meggazdagodj, és fehér ruhát, hogy felöltözz, és ne lássék szégyenletes mezítelenséged; és végy gyógyító írt, hogy bekend a szemed, és láss.”

Ha modern kifejezésekkel szeretnénk visszaadni, Jézus ezen mondatot szemész specialisták, bankárok, és textilgyárosok közösségének mondja! Mit érthetett alatta?

Mi lehet a szemgyógyító ír? Úgy gondolom, hogy ez a helyes istenismeret! A róla való tiszta látás. Ez azonban nem fizikálisan, hanem lelki értelemben érhető el. Csak a vele való közösség által, amiben valóban annak látom Istent, aki!

Mi lehet a tűzben izzított arany? A tűzben az arany egy bizonyos hőfokot elérve megolvad, és a meddő kőzet, az értéktelen salakanyag ezen hőfok előtt vagy után távozik el belőle. A tűzben próbált arany, a tiszta arany, a valódi érték. A tűz, nagyon gyakran úgy jelenik meg a Bibliában, mint a megtisztítás, a próbatétel jelképe. Mindez lefordítva azt jelenti, hogy a Laodiceai gyülekezet tagjainak próbatételek, szenvedések közt megtisztult hitre van szükségük.

A fehér ruha pedig, ahogy az a Jelenések könyvében többször megjelenik a megváltottak viselete. A fehér ruha azt jelenti, hogy Isten az azt viselőnek Jézus Krisztus érdeméért nem tulajdonít bűnt. Nem látszik a mezítelenség, amely az ember számára először a bűnesetben lett láthatóvá, érzékelhetővé, amikor Ádám és Éva elrejtőzik az ártatlanság elvesztése után Isten elől, mezítelenségüket is elleplezve. Míg az ember a bűnt legfeljebb elleplezni képes, addig Isten a kegyelem által új ruhába öltözteti a bűnöst, nem tulajdonítva neki bűnt. A fehér ruha a kegyelmet nyertek viselete, akik nem a maguk érdeme szerint, nem saját tetteik miatt, hanem egyedül Isten kegyelméből ölthetik fel azt!

Mindhárom, csak Istentől kapható, tőle nyerhető el, Ő adhatta egykor Laodicea reménytelen helyzetben lévő keresztyén közösségének, és adhatja ma is övéinek, nekünk is! Legyen mindennapi fohászunkká az ezért való könyörgés! Ámen

Juhász András