2017.
Textus: 1Kor 1, 18
Szeretett Testvéreim!
Pár perccel ezelőtt 3 gyermek részesült a keresztség sákramentumában. Mit jelent a keresztség? A Heidelbergi Káténk adja meg a választ: ahogyan a víz lemossa a test szennyét, úgy mos meg minket Jézus Krisztus vére minden bűnünktől. Lám! A keresztség sákramentuma is szorosan összefügg a kereszttel!
Nem csak egy láthatatlan pecsét a gyermekek fején! Nem csak Isten megelőlegezett szeretete. Nem csak Isten felkínált szövetsége. Még több! A keresztség is Krisztus keresztjéről beszél!
Milyen sokat üzen számunkra a kereszt! Üzeni, hogy Isten mennyire szeret minket! Üzeni, hogy értünk semmilyen áldozat nincs hiába! Üzeni, hogy lelkileg tiszták, bűneinktől szabadok lehetünk! Üzeni, hogy előtte minden terhünket letehetjük, és ott hagyhatjuk…
De nem mindegy, hogy milyen keresztről beszélünk! Hány és hány medál függ az emberek nyakában, mintha az ékszer-kereszt megmentené őket bármitől is! Hány és hány festmény ábrázolja a keresztet, és díszíti az otthonokat, mintha bármilyen védelmet biztosítana lakóinak! Nem tiltott dolgok ezek, és nem szégyellnivalók, de önmagában véve a kereszt még nem jelent semmit!
Amiről azonban a golgotai kereszt beszél; amiről Krisztus keresztje árulkodik, hát az az igazi oltalom és szabadulás! … Nem mindenki gondolja így. Nagyon sokan vannak, akik Krisztus keresztjére mondják, hogy bolondság. Értelmetlen, fölösleges, hiábavaló. Pál is alkalmazza a bolondság kifejezést, és megerősíti: „Mert a keresztről szóló beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek…” (1 Kor 1, 18a). Bolondság azoknak, akik nem akarják megismerni Krisztust. Bolondság azoknak, akik ki akarják zárni Őt az életükből.
Pedig Krisztus keresztje is evangélium. Örömhír, amely azt üzeni: „Úgy szerette Isten a világot, hogy az Ő Egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (Jn 3, 16). Egyszülött Fiát adta. Engedte az eseményeket megtörténni a Golgota hegyén, mert az Ő életébe került a mi megváltásunk!
Egyeseknek tehát bolondság a keresztről szóló beszéd. Ha valaki, akkor Pál nagyon jól tudta, mit jelent ez! Abban a korban, melyben ő is élt, az emberek nagyon is átérezték azt a szégyent, ami a kereszthalálhoz tapadt. Gonosztevőket, gyilkosokat végeztek ki kereszthalállal. Érthető tehát, hogy nagyon sokan kétkedve fogadták Pál beszédeit, Krisztusról szóló bizonyságtételeit, mondván: ’mit akar ez az ember egy olyan megváltóval, akiről maga hirdeti, hogy legszégyenteljesebb halállal fejezte be földi pályafutását?!’
Napjainkban a keresztyénség legszentebb jelképévé vált a kereszt. Látszólag nagy tisztelet veszi körül, mégis e külső tisztelet és ragyogás mögött is az maradt Krisztus keresztje, ami volt 2000 esztendővel ezelőtt. Megütközés köve, kritikus pont a kereszt, amelynél két nagy csoportra válik az emberiség: az elveszőkre és a megtartandókra.
Azért kritikus pont Krisztus keresztje, mert pontosan az öntudatot töri össze, hajlítja meg, és arról beszél, hogy minden ember bűnös! Bűnös, akin már csak kereszthalállal lehetett segíteni; csak Krisztus áldozatával lehetett a kárhozattól megmenteni! Megrázó, amikor azzal szembesülünk, hogy ’bűnös vagyok’. Megrázó, amikor arról árulkodik a kereszt, hogy valakinek meg kellett halnia miattam… Megrázó, amikor azt halljuk, hogy kisebbé kell lennem, hogy Krisztus növekedjék bennem!
De nehéz is a mai világban Krisztusról bizonyságot tenni, amikor minden reklám, kirakat, és hirdetés arról beszél, hogy ’valósítsd meg önmagad’! ’Érd el céljaidat!’ ’Tegyél azért, hogy érvényesülni tudj!’ Egyedül TE!
Önmagam megvalósítása egyértelműen nem másokról, csak rólam szól. Akárcsak céljaim elérése és érvényesülésem az élet minden területén. Csak azt felejti el az ember, hogy önmagunktól mindezekre képtelenek vagyunk! Mert kitől van az egészség? Kitől származik egy-egy zseniális ötlet, életbölcsesség, jó meglátások? Kitől van az erő, a kitartás? Kitől vannak mindezek?
A keresztyén ember tudja, hogy mindenért Istennek adhat hálát! Minden jótétemény Istentől származik. Van, aki azt mondja, hogy ’ha igazán akarok valamit, akkor bevonzom, és sikerül. Az energiák hozzám csoportosulnak, és elérem, amit akarok.’ Vajon azok az élethelyzetek, melyeket ember nem tud befolyásolni, és megváltoztatni, azokkal mi van? Azokat nem tudjuk bevonzani? Vajon miért nem?! Mert nincs hozzá hatalmunk!
Megrázó Krisztus keresztje azért is, mert ez az egyetlen módja, hogy üdvözülhessünk! Egyedül a Krisztus halála érdemében bízva. Nincs itt különbség a gonosztevők, becsületesek, kicsik és nagyok között. Isten tőlünk sem kíván se többet, se kevesebbet. A keresztfán megfeszített latortól, a közömbös századostól, a kegyetlen főpapoktól éppúgy, mint a megtört szívű Máriától, a kétségbeesett Jánostól egyaránt csak azt, hogy mindenki felismerje Jézusban személyes Megváltóját!
Megrázó Krisztus keresztje azért még, mert ellenkezik a józan ésszel. Ki tudja felfogni, hogy Krisztus érte halt meg? Ki tudja megérteni, hogy Krisztus engem helyettesít a büntetés kitöltésében? Hiszen vannak dolgok, melyeket csak személyesen végezhetünk el! Az éhes ember helyett nem lakhat jól valaki más. A beteget nem helyettesítheti senki a műtét alatt. A diák helyett nem tanulhatja meg a leckét a szülő. … És a kereszten MÉGIS valami ehhez hasonló helyettesítés történt.
A 340. dicséretünk 4-5. versei így fogalmazzák meg:
S mily büntetés, mit a világ Reád mért?
A jó nyájőrző szenved juháért;
A bűnért, melyet szolgák elkövettek,
Az Úr fizet meg.
Meghal a jó, ki hűség volt, s alázat,
Az él, ki Isten bántására lázadt;
A vétkes ember sértetlen, s bilincsben
Ott áll az Isten.
Szeretett Testvérek! Hogyan lehetne ezt ésszel felfogni? Joó Sándor tollából származik az alábbi kis történet:
’Egy siketnéma tanuló egyszer ezt írta fel egy táblára: NEM ÉRTEM, HOGY JÉZUS HALÁLA HOGYAN LEHETETT ELÉGTÉTEL MINDEN EMBER HELYETT?’ Nevelője először nem tudta, mit válaszoljon, majd kiment és visszatért egy nagy kötény száraz levéllel. A leveleket kiöntötte az asztalra, és briliáns gyűrűjét odatette a levelek mellé. A siketnéma arca felragyogott: ’ÉRTEM MÁR! – írta a táblára – JÉZUS A GYŰRŰ, TÖBBET ÉR, MINT AZ ÖSSZES TÖBBI EMBER!’
Vajon nem bolondság egy gyémánt gyűrűt odaadni egy halom száraz levélért? De az! Nem lehet másként mondani: ez az Isten kegyelme! Isten kegyelme bolondság az emberi elme számára, és ezt a bolondságot vagy figyelmen kívül hagyjuk, vagy leborulva elfogadjuk!
A keresztről szóló beszéden át árad Isten ereje ebbe a fájdalmas világba! Csak ott lehet gyógyulás, siker, boldogság, ahol Krisztus is helyet kap a szívekben és otthonokban! A pusztai vándorlás alatt mérges kígyók marták össze Isten népét. Mózes az Úr rendeletére rézkígyót csináltatott. Aki erre feltekintett, meggyógyult a halálos marástól.
Egyedül Krisztus vérében van meg a bűn mérgének az ellenszere. Valami csodálatos, természetfeletti erő árad ki a megfeszített Krisztusból!
A mi számunkra is erő a keresztről szóló beszéd, Istennek megváltó ereje. Drága Testvérek! Ne feledjük: nem ez az erő gyengült meg vagy fogyott el, hanem az Istenbe vetett hitünk!
Adja Isten, hogy tudjunk megújulni és megerősödni Istenbe vetett hitünkben, melyet Isten Igéje, az evangélium, a keresztről szóló beszéd táplál és egyedül a Szentlélek munkál! Így legyen! Ámen.
Lovász Adrienn