2016.

A Cézárea-Filippinél történtek Jézus Krisztus földi életének, a Róla szóló bizonyságtételnek kiemelkedő eseményét jelenítik meg. Amit Péter mondott, az ugyanis nem származhatott embertől, azt nem sugallhatták  emberi gondolatok, hanem, a Mennyei Atya kinyilatkoztatása ez. Péter válasza tehát nem a logikus emberi gondolkodás következménye, eredménye, hanem a Lélek munkája. Pünkösdkor, a Szentlélek kitöltetésének ünnepén a Lélek Jézust velünk megismertető és hitvallásra késztető munkáját vizsgáljuk!

1. Kinek mondanak engem az emberek? – teszi fel Jézus az ő tanítványainak a kérdést. A tanítványok pedig sorolják a válaszokat, azokat a véleményeket, amelyek Jézusról elterjedtek. Vannak, akik egy prófétának tartják, vannak, akik ténylegesen meg is nevezik a prófétát.

Érdemes egy kicsit megállnunk, és megnézni ezeket a tényleges elképzeléseket: van, aki a nagy kortársat, Keresztelő Jánost látja benne, Jézus útkészítőjét, az utolsó prófétát,  aki hirdette a megtérés szükségszerűségét, akiről Jézus azt mondta, hogy földi anya nem szült nála nagyobbat!

Vannak, akik Jeremiást, a sokat szenvedett igaz prófétát látják benne, aki egyszerre hirdetett ítéletet, és kegyelmet. Aki egy nagyon nehéz korszakban, a fogság előtti időben töltötte be prófétai küldetését, soha meg nem hátrálva.

 És vannak, akik Izrael történetének, a zsidó vallás egyik legnagyobbjának, Illésnek gondolják őt. Illésnek, aki kiállt az ősi hitigazságok mellett, aki életét sem sajnálta, aki próbálta Isten népét a Törvény igazságához és magához Istenhez visszatéríteni. Rengeteg üldöztetésben, szenvedésben volt része, kortársai nem értették őt.

Három arc, a legnagyobbak közül. Egy kortárs, egy arc a régmúltból, és egy a nem annyira távoli múltból.

Miben közösek ezek, a Jézus kortársai által vázolt gondolatok? Abban, hogy Jézusban valaki nagyot láttak. Olyan valakinek látták, aki sokat tesz népéért és még többet Istenért. Valakihez hasonlítják hát Jézust, aki igaz ügyért harcolt, ám küzdelmét igazán az utókor értette meg.

És még egyben egyeznek a vélemények: nagy valaki ez a Jézus, de határai azért neki is vannak: ő is csak egy ember. Az eljövendő előfutárának tartják, de nem az Eljövendőnek.

Ma is csak idáig jut el a legtöbb ember: Jézus egy nagy ember volt. Vallásalapító, próféta, hitújító-hitvédő, forradalmár, de csak ember. Ha csak a vele kapcsolatban leginkább elterjedt vélekedéseket vizsgáljuk, akkor is megdöbbentő dolgokat figyelhetünk meg. A Jehova tanú szerint Jézus a földön valaha élt legnagyobb ember. De, ember, és nem több.  A Krisna tudatú hívek egynek tartják őt azon emberek közül, aki az isteni igazság hirdetője volt. A muszlimok elismerik őt, mint egy velük rokon világvallás alapítóját.

De, nem feltétlenül kell más vallások képviselőit kérdeznünk: elég az utca emberének véleménye is. Aki tud Jézusról, azok többsége csak egy nagy embernek látja őt.

Sokan tovább jutnak: odáig, hogy ő a legnagyobb ember. De, mégiscsak ember, és nem több.

2. Jézus ezután ismét tanítványai felé fordult, és újra feltette a kérdést, de most már nem az általános vélekedéseket, hanem személyes választ várva: és ti kinek mondotok engem?

Olyan, mintha a tanítványoktól valami mást, valami többet várna.  Miért vár más véleményt tőlük? Nem másért, mint a vele való intenzív és személyes kapcsolat miatt. Vele járták Izraelt a tanítványok, őt hallgatták, a csodákat együtt élték meg. Rengeteg csodában volt részük, amely alapján jogosan várt más látásmódot a tanítványoktól. A teljesség igénye nélkül:  a tanítványok ott voltak leprások megtisztításánál, a tenger lecsendesítésénél, halottak feltámasztásánál, Mindezeket a csodákat együtt élték meg.

Személyes és erős, közvetlen volt tehát a köztük lévő kapcsolat.

Ma is ebben a közvetlen kapcsolatban rejtezik a Róla való több ismeret, vagy magasabb szintű ismeret.

Isten népének tehát mindig több ismerete van Jézusról, mint a világnak, így pedig jogos Jézus kérdése: ti kinek mondotok engem?

Nekünk is több ismeretünk van Jézusról, mint egy átlag embernek. Hogy miért? A vele való kapcsolat miatt. Megtapasztalhattuk már szabadítását, hatalmát, érezhettük már szeretetét, kaphattuk vezetését életünkre.

Itt vagyunk hétről-hétre e hajlék falai közt, esetleg hét közbeni alkalmakon is, ahol róla szól az igehirdetés, hozzá fohászkodunk, őt dicsérjük, tőle kérünk. Bibliát olvasunk egyénileg vagy közösségben.

Drága Konfirmandus Testvérek!

Nektek is több ismeretetek van már Jézusról, mint az utca emberének, kitartó, szorgos ráfigyelés, tanulás, még ha nem is mindig kitörő lelkesedéssel, de becsületesen végzett tanulás van mögöttetek. Fejben már ismeritek Jézust, van róla ismeretetek, de szívben is el kell jutni majd ide! 

Isten ugyanis úgy irányítja életünket, hogy a földi élet során  mindenki megkapja ezt a kérdést: Te, személy szerint kinek gondolod, látod,  hiszed és vallod Jézust?

És, ez a személyes vélemény, meggyőződés, hitvallás a döntő. Isten, és a teközted lévő kapcsolat szempontjából. A te szempontodból mindegy, hogy édesapád, nagymamád, gyermeked, kinek látja Jézust, az sem fontos, hogy a szomszédod, munkatársad, osztálytársad, vagy épp lelkészed esetleg hogy vélekedik róla.

Egy a fontos, és döntő: te kinek tartod Őt? Ezen áll vagy bukik ugyanis minden. A te személyes állásfoglalásod a döntő! E kérdésre adott őszinte válaszunk, és az erre a hitvallásra felépülő életünk dönt ugyanis élet és halál, örök élet és kárhozat felől. 

Ha csak embernek látod Jézust, az még kevés. Akkor is, ha nagy embernek, követendő példának látod Őt! Ő annál több! Ő Isten Fia, ahogy arról Péter is bizonyságot tesz.  Vagy, ahogy olvashatjuk János evangéliumában:  „Úgy szerette Isten a világot,. Hogy egyszülött Fiát adta – és most következik egy fontos kitétel – hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen…” Jézus Krisztus tehát, azon kívül, hogy tökéletes ember, aki mindenben hasonlít hozzánk, kivéve a bűnt, Isten egyszülött Fia, a Megváltó. Jézus az, akiben mag az Élő Isten beszél, cselekszik, és testesül meg. A titok feltárul: Istennek aktív és teljes jelenléte Jézusban. Szeretett Testvérem! Te kinek tartod őt?

Hogy mennyire fontos ez a személyes megszólíttatás és válasz, arra egy személyes életemből vett példát hoznék fel. Biztos jártatok már úgy, ahogy én jártam sokszor. Hazamenve az iskolából, édesapám megkérdezte, hogy milyen jegyet hoztam haza. A válasz: „egyest, de nemcsak én kaptam egyest, hanem például a Kiss Feri is”. Édesapám állandó választ adott e magyarázati kísérletemre:” Engem nem érdekel a Kiss Feri, csak te!” Zárójelben jegyzem meg, hogy fiaimnak ismerősnek tünhet ez a mondat, mert apaként  én is ezt mondom hasonló jellegű magyarázkodásukra.

Amikor tehát az én életemről vagy a te életedről van szó, az én örök életemről, vagy a  te örök életedről, akkor nem az a döntő, hogy a környezetünk kinek látja Jézust.

Nem számít ilyenkor, és nem ment meg szüleid, nagyszüleid, gyermekeid, barátaid, vagy a templomban melletted ülő testvér hite! Az egyedül a fontos, hogy te kinek tartod őt, és gondolkodásodnak van-e következménye életedre nézve.

Ha pedig eljutsz Jézus ismeretére, meg is kell vallanod őt, ahogy Péter tette!

Drága Konfirmandus Testvérek!

A konfirmáció is egy alkalma a Jézusról szóló vallástételnek. Lélek által lehet Jézus Úrnak vallani! őszinte fohászunk, hogy az elmúlt hónapokban elsajátított szép hitvallásotok a Lélek által őszinte élet-hitvallássá legyen majd!

3. És, még egy fontos dolgot szeretnék szívetekre helyezni: ha te túljutsz a Jézussal kapcsolatos általános vélekedéseken, ha Isten Fiának, Krisztusnak, Megváltódnak tudod őt vallani, az a látásmód ajándék! Nem természetes dolog! Nem így születünk, ezt csak megkaphatjuk Istentől!

Ezért mondja Jézus Péternek: boldog vagy, mert nem test és vér jelentette ezt ki neked.

Ez a test és vér kifejezés az embert jelenti, a maga teremtett voltából származó korlátozottságában és esendőségében. A nem test és vér kifejezés, Isten Lelkének csodálatos munkájára utal!

És azért boldog Péter, mert így láthat, és a látás közvetlen következménye az örök élet.

Nem saját felismerés eredménye tehát a Jézusról való igaz ismeret, hanem kegyelem.

Ha már így tudsz látni, akkor adj hálát ezért, hisz örök életed van!

Ha pedig még nem jutottál el idáig, könyörögj érte, hogy ilyen tiszta látást kaphass! Ámen

Juhász András