2015
Kedves Testvérek, Kedves Gyülekezet!
Ha vásárolunk egy háztartási gépet, mondjuk egy mosógépet, akkor amellett, hogy izgatottan örülünk annak, minél hamarabb ki szeretnénk próbálni, kezünkbe vesszük a használati utasítást, hogy megtudjuk: az egyes funkciókat milyen gomb megnyomásával idézhetjük elő, melyik programot hogyan indíthatjuk el. Szeretnénk bölcsen használni, mert nem lenne jó elrontani a mosógépet. Fontos dolog a használati utasítás.
Amikor Jézus a most felolvasott példázatot elmondta, egy hosszú tanítást zárt le. A hegyi beszédet. A hegyi beszéd így kezdődik: Nagy sokaság követte … tanította őket. A sokaság több ezer embert jelenthetett, akik kíváncsiak voltak Jézusra, megragadta őket az, amit Jézus mondott, és az is, ahogy: 7,28-29. Jézus tudta, hogy a sokaság azért megy utána, mert kapni szeretnének Tőle, Belőle sokat, minél többet. Ezért aztán letelepedtek a hegyen, Jézus pedig megfelelő közelségben hozzájuk leült, és átadta azt, amire legnagyobb szükségük volt. Tanította őket lelkük, belső énjük megtisztulásának fontosságára. Elmondta, hogy a törvényt nem úgy kell értelmezni, ahogy a farizeusok tanítják, hanem a lelkületük, az indulatuk, a gondolataik – amelyekből a szavak és tettek lesznek – kell, hogy megtisztuljanak, akkor nem követnek el bűnt. Tanított a személyes kegyesség gyakorlására, mint az imádság, adakozás és böjt, amelyeket Istennel kettesben, semmiképpen nem nyilvánosan, kérkedve kell végezni. Bátorította a sokaságot arra is, hogy az aggodalmak helyett, az élet, a világ gondjai miatt való aggodalmaskodás helyett keressék Isten országát, Istenét, aki mindenről tud, amire szükségük van és meg is adja azt idejében. Jézus szükségesnek tartotta azt, hogy segítsen az embereknek a körülöttük élő emberekkel való viszonyaik rendezésében, ehhez is találunk útmutatást, konfliktusok, kapcsolatok rendezéséhez. Kéri a hallgatóságot, hogy minden időben maradjon meg az Ő útján, jó lelki gyümölcsöket, áldásokat teremve, amely Isten akaratát mutatja a külvilág felé. A keresztyén élethez adott használati utasítást az Úr Jézus Krisztus. És a használati utasítás végén elmondta, hogy aki ezt betartja, kősziklaszilárd alapja lesz, annak az élete, épülete nem omlik össze, ha jön a vihar.
Kedves Testvérek, az életünkben számtalan vihar adódik, amelyeket enged megtörténni velünk Isten. Kudarcélmények, próbák, sikertelenségek, a lelki üresség érzése, a ’nincs rám szükség’ érzése, egy gyászeset, munkahely elvesztése, baleset, kapcsolati válságok, egy betegség. Ezek a viharok nem arról tesznek tanúbizonyságot, hogy Isten már nem szeret bennünket, sokkal inkább arról, hogy mindig eszünkben kell tartsuk, viharban és szélcsendben egyaránt, hogy a használati utasítást, az Úr Jézus szavát, tanítását meg kell élnünk, nem elég azokat csak meghallani. Meghallani, cselekedni, beépíteni az alapozásba, az egész épületbe, azaz az életünkbe. Hogyan? Olvassuk végig a hegyi beszédet: úgy. Arra gondolunk: úgy már nem él senki a 21. században, hogy ezeket meg tudja tartani. De Jézus mégsem tette oda zárójelbe, hogy a 21. század emberére nem vonatkozik. Tegyünk próbát! Imádkozzunk, kérjünk a viharban és szélcsendben egyaránt Istentől erőt, bölcsességet, türelmet, kitartást, békességet, kérjük, hogy töltsön el önmagával! Jézus nem azt mondja, hogy kérjetek, és akiről úgy gondolom, hogy megérdemli, majd annak az imádsága meghallgattatik, hanem azt mondja: jöjjetek énhozzám mindnyájan és kérjetek és adatik nektek. A keresztyén élet nem azt jelenti, hogy nincs vihar, hanem azt, hogy a békességemnek, megoldásaimnak, türelmemnek, erőmnek biztos a forrása, és én ebben a forrásban, az Úr Jézus Krisztusban biztos hittel bízom, mert kőszikla az alapom.
Tanévzáró istentisztelet van, tele a templom gyermekkel. Testvéreim, kedves szülők, nagyszülők, ezek a gyermekek alapoznak. Mindnyájunk felelőssége, szülőkként, nagyszülőként, lelkészként, hitoktatóként, óvodapedagógusként, dajkaként, hogy a gyermekeknek bizalom szülessen a szívében az Úr Jézus iránt, hogy Ő legyen életük alapja. Tudják az éneket, a verset, a szövegüket, de vajon mikor fogják megérteni és hogyan értik meg? Ismerik a bibliai történetet, de hogyan értik meg, hogy róluk van szó, az írás értük is íródott, az az ő életük használati utasítása is? Úgy, ha példát adunk arról. Nem könnyű, mert 0-24 órás munka, tudom, nagyon nehéz. De azért kaptuk őket, mert Isten képesnek tartott minket arra, hogy ezt a munkát elvégezzük. Vele együtt nekünk is fog menni. Vegyük hát kézbe mindnyájan a használati utasítást, és építsük bele életünkbe és a ránk bízottak alapjába, hogy ha jön a vihar és a szélvész, akkor se omoljon össze házunk, hanem megálljon Isten dicsőségére. Ámen.
Matosné Bokor Anikó