Szegedi Kiss István Alapítvány
Az alapítvány célja
A Szegedi Kiss István Alapítvány célja a Dél-alföldi régió missziói, katechetikai és értelmiségnevelő munkájának támogatása.
Az alapítvány támogatja a székhelyen és a gyülekezet keretében életvezetési tanácsadási szolgálatot működését.
Az alapítvány támogatja egy református ifjúsági-konzultációs központ létrehozását:
A központ feladatai közé tartozik
- ifjúsági képzések és kulturális rendezvények infrastruktúrájának biztosítása
- tanterem, gyakorlati hely biztosítása
- könyvtár, gyűjtemény létrehozása és elérhetőségének biztosítása
- oktatáshoz, konzultációkhoz szükséges audiovizuális és számítógépes infrastruktúrához való hozzásegítés
- hallgatói és oktatási intézmények közötti kapcsolattartás elősegítése
- a központ támogatásának kezelése és elszámolása
FENTI CÉLJAINK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ ADOMÁNYOKAT ELFOGADUNK:
Személyesen: a Lelkészi Hivatalban (Kálvin tér 2.)
Az Alapítvány a Khtv. 26. § -ban meghatározottak közül az alábbi közhasznú – a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló tevékenységeket látja el:
2. szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,
3. tudományos tevékenység, kutatás,
4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
5. kulturális tevékenység,
6. kulturális örökség megóvása,
10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,
11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
18. munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése - ideértve a munkaerő-kölcsönzést is - és a kapcsolódó szolgáltatások,
19. euroatlanti integráció elősegítése,
Az alapítvány működése:
a/ Az alapítvány kezelője a kuratórium.
b/ A kuratórium egy elnökből és négy tagból áll.
Dánné Kiss Márta
Juhász András (titkár)
Kovács György
Orosz Adrienn
Varga Rita (elnök)
Az alapítvány működését támogatta a 2011. évben:
- NCA Dél-alföldi Regionális Kollégiuma (100.000 Ft)
Az alapítvány működését támogatta a 2010. évben:
- NCA Dél-alföldi Regionális Kollégiuma (300.000 Ft)
Az alapítvány működését támogatta a 2009. évben:
- NCA Dél-alföldi Regionális Kollégiuma (300.000 Ft)
Az alapítvány működését támogatta a 2008. évben:
- NCA Dél-alföldi Regionális Kollégiuma (100.000 Ft)
Az alapítvány működését támogatták a 2007. évben:
- Magyarországi Református Egyház Zsinata (200.000 Ft)
- NCA Dél-alföldi Regionális Kollégiuma (200.000 Ft)
- SZMJV Idegenforgalmi támogatási keretből (80.000 Ft) a "150 éves a reformátusság Szegeden" c. program megvalósítását
A közhasznúsági beszámoló a kapcsolódó dokumentumok között található a lap alján.
Alapítványunk névadójáról
Szegedi Kis István (1505-1572. május 2.), a helvét irányzat úttörője, szegedi kun polgárcsaládból származott.
Az alsóvárosi ferences obszervancia szellemiségében nevelkedett, majd 3 évet Krakkóban tanult, ahol megismerkedett Abádi Benedekkel. Wittenbergbe már együtt mentek, ahol szintén az egyetemen tanult, ez utóbbin doktorátust szerzett 1543-ban. Egyes források szerint Bécsben is folytatott tanulmányokat.
Reformátori pályáját Csanádon kezdte, ahonnan Fráter György elűzette. E menekülés közben ott kényszerült hagyni 200 könyvét, amit nagyon bánt.
1544-ben menekülve az őt üldöző Fráter György elől, főleg török hódoltsági területen működött, mint iskolaigazgató és prédikátor Gyulán, Cegléden, Temesváron, Mezőtúron, Békésen).
1552-ben Tolnán Sztárai Mihály lelkésszé szentelte.
1554-től laskói pap és még ugyanabban az évben az új baranyai egyházkerület szuperintendense.
1558-tól kálmáncsai prédikátor.
1561 – 1563 közt Pécsett és Szolnokon török fogságban volt. Ez utóbbi siralmas és nehéz fogságból Mélius Juhász Péter próbálta őt kiváltani, sőt az erdélyi fejedelem is küldött egy díszes serleget, váltságdíjként. A kísérlet sikertelen volt, sőt Szegedi fogsága súlyosabbá vált. Végül Mező Ferencné azzal a feltétellel váltotta ki Szolnokról, hogy Ráckevén lesz lelkész (1564). Itt működött haláláig és innen látta el szuperintendensi hivatalát is.
Főleg mint egyházszervező, mint teológus nevezetes.
Teológiai munkái Genfben és Bázelben jelentek meg.
Tudományos műve, a „Loci communes” című hittankönyve Európa szerte ismert volt. Minden műve oly nagy sikert aratott, hogy a pápai szék tetszését is elnyerte, amennyiben azok mindegyikét felvette az Index librorum prohibitoriumba, a tiltott könyvek jegyzékébe. Teológiai éleslátását sokan a svájci reformáció legnagyobb alakjaival hasonlítják össze.
Szegedi Kis István fia is Wittenbergben tanult. Feljegyezték, hogy 1584-ben, amikor Baselba került, tandíjként 1 török aranyat fizetett, mert tanulmányait az a török tette lehetővé, aki atyjával a pécsi börtönben rosszul bánt.
Temetése május 4-én volt gyászbeszédet Skaricza Máté mondott. Sírversét is õ írta :
„Elragadó szónok, tisztelt s csodaritka tekintély.
A lángész, aki szent és kegyes életet élt,
A termetre kicsiny, de jeles tudós pihen itt lent.
E sir csendes ölén: István, a Szegedi.
Mint jeles ifjú járt külföldön kétszer is, izzón
Vágyván hallani Luthert meg Fülöpöt.
Míg tör elõre, meg amíg buzgón hinti az új tant,
Tûre sokat békén s szenvede kínokat is.
Végre szelíd nyugtot Kevi népe adott vala néki,
És épült az öreg bölcs tanítása nyomán.
A Krisztusnak igaz követõje megõrzi híven
Emléked, te serény a hû katonája neki!”